Az egyéni vállalkozás az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb vállalkozási forma Magyarországon. Egyéni vállalkozóként magánszemélyként, saját nevünkben és saját felelősségünkre végezhetünk üzletszerű gazdasági tevékenységet. Legyen szó például építőipari munkáról, fodrászatról, fotózásról, futártevékenységről, taxizásról, webshopról vagy más szolgáltatásról, az egyéni vállalkozás rugalmas lehetőséget biztosít a vállalkozói tevékenység elindítására.
Az indulás előtt azonban érdemes néhány fontos kérdést átgondolni. Milyen tevékenységet szeretnénk végezni? Milyen költséghányad vonatkozik erre a tevékenységre? Főállású vagy mellékállású egyéni vállalkozóként fogunk működni? És természetesen az sem mindegy, hogy milyen adózási formát választunk.
Az egyéni vállalkozók többféle adózási lehetőség közül választhatnak. Az egyik gyakran választott forma az átalányadózás, amelynek lényege, hogy a bevételből a tevékenységhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
Ebben a cikkben az átalányadózásról olvashatsz részletesen, és azt is bemutatjuk, mire érdemes figyelni az egyéni vállalkozás elindításakor. Ha pedig egy rövid, könnyen áttekinthető összefoglalót szeretnél, töltsd le tájékoztató anyagunkat!
Átalányadózás esetén nem kell a vállalkozás minden egyes tényleges költségét külön-külön elszámolni a jövedelem meghatározásához. A szabályok alapján a bevételből egy meghatározott költséghányad kerül levonásra, és az így fennmaradó rész minősül jövedelemnek.
A költséghányad mértéke attól függ, hogy milyen tevékenységből származik a bevétel.
Ez az egyik legfontosabb kérdés az átalányadózásnál, hiszen ugyanakkora bevétel mellett jelentősen eltérhet az adóalap attól függően, hogy 45%-os, 80%-os vagy 90%-os költséghányad vonatkozik a vállalkozóra.
2026-ban három fő költséghányaddal találkozhatsz:
Költséghányad | Jellemző tevékenységek |
|---|---|
45% | Minden olyan tevékenység, amelyre nem vonatkozik a magasabb költséghányad |
80% | Például építőipar, taxi, fodrász, fotós és egyes egyéb szolgáltató tevékenységek |
90% | Kiskereskedelmi tevékenység |
A költséghányad azt mutatja meg, hogy a bevétel mekkora része tekinthető költségnek az átalányadózás szabályai szerint.
Például 1 000 000 forint bevételnél:
45%-os költséghányad esetén 550 000 Ft minősül jövedelemnek,
80%-os költséghányad esetén 200 000 Ft,
90%-os költséghányad esetén pedig 100 000 Ft.
Ezért az egyéni vállalkozás indítása előtt különösen fontos ellenőrizni, hogy a választott tevékenységhez melyik költséghányad tartozik. Ha egy vállalkozó többféle tevékenységet is végez, és ezekből külön-külön bevétele is származik, a teljes jövedelem megállapításánál a legalacsonyabb alkalmazható költséghányaddal kell számolni.
A költséghányadokhoz tartozó tevékenységek teljes listáját itt találod.
Az átalányadózásnál nem mindegy, hogy az egyéni vállalkozó főállásban vagy mellékállásban végzi a tevékenységét.
A legfontosabb különbség, hogy főállású egyéni vállalkozóként minimum járulékkötelezettséggel is számolni kell, míg mellékállású egyéni vállalkozóként – a megfelelő jogviszony fennállása esetén – ilyen minimumkötelezettség nincs. A 36 órát meghaladó munkaviszony vagy nappali tagozatos tanulói jogviszony esetén a vállalkozó mellékállásúként működik tovább.
Főállású egyéni vállalkozóként az alábbi főbb kötelezettségekkel kell számolni:
Kötelezettség | Alap / mérték | Határidő |
|---|---|---|
SZJA | Az adómentes jövedelem feletti rész 15%-a | Tárgynegyedévet követő hónap 12.-ig |
TB járulék | Legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után | Tárgynegyedévet követő hónap 12.-ig |
SZOCHO | Legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után | Tárgynegyedévet követő hónap 12.-ig |
Helyi iparűzési adó | Választás alapján ~50 000 Ft/év | Május 31. vagy két részletben március 16. és szeptember 15. |
Kamarai hozzájárulás | 5 000 Ft/év | Március 31.-ig |
Könyvelési díj | Megállapodás alapján | Tárgyhónapot követő hónap 10.-ig |
Amennyiben főállású egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, úgy minimum járulékfiezetési kötelezettség terheli.
Tevékenység | Adó- és járulékalap | TB járulék 18,5% | SZOCHO 13% | Összesen |
|---|---|---|---|---|
Szakképzettséget nem igénylő tevékenység | 322 800 Ft | 59 718 Ft | 41 964 Ft | 101 682 Ft/hó |
Szakképzettséget igénylő tevékenység | 373 200 Ft | 69 042 Ft | 48 516 Ft | 117 558 Ft/hó |
A szakképzettséget nem igénylő tevékenységek közé például a futártevékenység, webshop működtetése, művészeti és zenei tevékenység, valamint egyes adminisztrációs feladatok tartozhatnak. A szakképzettséget igénylő tevékenységek között pedig többek között az oktatás, ácsmunka, villanyszerelés, egyes IT-szakmai tevékenységek, könyvelés, adótanácsadás, autószerelés és kőművesmunka említhető.
Mellékállású egyéni vállalkozónak minősülhet például az, aki legalább 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, vagy nappali tagozatos tanulói jogviszonyban áll.
Ebben az esetben nincs főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum TB- és SZOCHO-kötelezettség.
Kötelezettség | Alap / mérték | Határidő |
|---|---|---|
SZJA | Az adómentes jövedelem feletti rész 15%-a | Tárgynegyedévet követő hónap 12.-ig |
TB járulék | A mentes jövedelem feletti rész 18,5%-a | Tárgynegyedévet követő hónap 12.-ig |
SZOCHO | A mentes jövedelem feletti rész 13%-a | Tárgynegyedévet követő hónap 12.-ig |
Helyi iparűzési adó | Választás alapján ~50 000 Ft/év | Május 31. vagy két részletben március 16. és szeptember 15. |
Kamarai hozzájárulás | 5 000 Ft/év | Március 31.-ig |
Könyvelési díj | Megállapodás alapján | Tárgyhónapot követő hónap 10.-ig |
Ha további számításokra, konkrét példákra és érdekességekre vagy kíváncsi a mellékállású átalányadózással kapcsolatban, olvasd el kapcsolódó cikkünket is!
Az átalányadózás egyik legérdekesebb része, hogy a költséghányad jelentősen befolyásolja a tényleges adóterhet.
2026-ban a költséghányadhoz kapcsolódó adómentes bevételi határ, valamint az afeletti, pénzügyileg rendezett bevételre jutó adóteher az alábbiak szerint alakul:
Költséghányad | SZJA-mentesen kiszámlázható és rendezett bevétel | Az ezt meghaladó bevétel adóterhe |
|---|---|---|
45% | 3 521 455 Ft | 25,6% |
80% | 9 684 000 Ft | 9,3% |
90% | 19 368 000 Ft | 4,65% |
Az egyéni vállalkozás elindításához szükséged van egy főtevékenységre és egy székhelyre.
Főtevékenység
A főtevékenység esetén ÖVTJ-kódot kell választani.
A tevékenység kiválasztásakor érdemes figyelni arra, hogy az adott tevékenységhez szükséges-e külön képesítés, illetve hogy bejelentésköteles vagy engedélyköteles tevékenységről van-e szó.
Ez azért is fontos, mert a választott tevékenység az adózási szempontokat is befolyásolhatja, például azt, hogy milyen költséghányad alkalmazható.
Székhely
A székhely esetében javasolt a saját tulajdonú ingatlan használata, mert ez általában a legproblémamentesebb megoldás.
Természetesen más tulajdonában lévő ingatlan is használható megfelelő hozzájárulással. Ilyen lehet például egy családtag ingatlana vagy egy albérlet is.
Lehetőség van továbbá székhelyszolgáltató igénybevételére is.
Az átalányadózás egyszerűnek tűnhet, de több olyan határidő és változás van, amelyre érdemes folyamatosan figyelni.
Különösen fontos:
a bevételek és a pénzügyi teljesítések nyomon követése,
az adó- és járulékkötelezettségek időben történő rendezése,
a vállalkozói jogviszony változásának bejelentése a könyvelő felé,
a bankszámlakivonatok és a szükséges bizonylatok megküldése,
az adókedvezményekhez kapcsolódó dokumentumok eljuttatása a könyvelőhöz.
Mellékállású egyéni vállalkozóként pedig különösen fontos jelezni, ha megszűnik a legalább 36 órás munkaviszony, hiszen ebben az esetben a vállalkozó főállású egyéni vállalkozóvá válhat, és ismét felmerülhet a minimum járulékkötelezettség.
Az egyéni vállalkozás indítása előtt érdemes átgondolni a tevékenységi kört, a hozzá kapcsolódó költséghányadot, az adózási formát, valamint azt is, hogy főállású vagy mellékállású vállalkozóként fogsz-e működni.
Ha segítségre van szükséged az induláshoz vagy az átalányadózás megértéséhez, vedd fel velünk a kapcsolatot, kérj ajánlatot, vagy térj be újpesti irodánkba!
Fodor Könyvelőiroda
Hozzászólások (0)